A szeretetet legtöbbször könnyű felismerni. Egy ölelésben, egy kedves szóban, egy közösen eltöltött délutánban. De van egy kevésbé látványos formája is: amikor valaki előre gondoskodik arról, hogy a családja akkor is biztonságban legyen, ha vele történne valami.

Csaba azon ritka ügyfeleim közé tartozik, akit soha nem kellett meggyőzni arról, hogy három gyermek édesapjaként az életbiztosítás nem az elmúlásról, hanem a szerettei iránt érzett felelősségről szól.
Sok embernél először magát ezt az érzést kell felébreszteni. Különösen a férfiak között gyakori, hogy inkább elhessegetik maguktól a gondolatot. Nem szeretnek arról beszélni, mi történne a családjukkal, ha az életük váratlanul túl rövid lenne.

Csabi egészen másképpen gondolkodik.

 

Negyvennégy éves, az egészségügyben dolgozik, gyermekei 8, 11, 13 évesek. Számára mindig is természetes volt, hogy a gyermekvállalás felelősségéhez életbiztosítási védelem is tartozik. Jelenleg 50 millió forintos életbiztosítással rendelkezik, ami a magyar piacon már kifejezetten magas biztosítási összegnek számít.

 

Egy korábbi évfordulós beszélgetésünk alkalmával azonban kiszámoltuk, hogy ez az összeg nála nagyjából két év jövedelmét helyettesítené. Egy háromgyermekes család esetében inkább legalább három évnyi jövedelem pótlását lenne érdemes megcélozni.

Csaba egyelőre nem szeretett volna magasabb biztosítási összeget. Nyitott volt viszont arra, hogy megnézzük, ugyanazt az 50 millió forintos védelmet hosszú távon kevesebb pénzből is fenn lehet-e tartani?

A meglévő biztosításának éves díja körülbelül 210.000 forint volt, de a díj az életkorával együtt folyamatosan emelkedett. Úgy számoltunk, hogy a biztosításra még körülbelül húsz évig lehet szüksége. Addigra várhatóan a legkisebb gyermeke is önálló keresettel rendelkezhet majd.

Amikor végigszámoltuk a következő húsz évet, meglepő eredmény született. A jelenlegi, folyamatosan dráguló szerződésben Csabi összesen körülbelül 10,5 millió forint biztosítási díjat fizetne ki.

Ezután más konstrukciókat is megvizsgáltunk.

Az egyik ajánlat havi körülbelül 40.000 forintos, a teljes tartam alatt egyforma fizetendő díjjal működött volna. Húsz év alatt ez nagyságrendileg 10 millió forintos befizetést jelentett volna. A biztosító a tartam végén 2 millió forintot visszafizetett volna, és ötévente egészségügyi szűrővizsgálatokat is biztosított.

Csaba és a felesége azonban egyaránt az egészségügyben dolgoznak, ezért számukra a szűrővizsgálatok nem jelentettek akkora hozzáadott értéket. A 2 millió forintos visszatérítést levonva ennek a megoldásnak a nettó költsége így körülbelül 8 millió forint lett volna.

A harmadik konstrukció egészen más logikával működött.

A biztosítási védelem ugyanúgy húsz évig tarthat, de a díjat csak az első tíz évben kellett megfizetni. Az éves díj magasabb, körülbelül 500.000 forint volt, a teljes befizetés azonban így is csak 5 millió forintot jelentett.

Csaba figyelmét azonnal ez a megoldás ragadta meg. Nem egyszerűen azért, mert összességében ez volt a legolcsóbb. Hanem azért, mert pontosan illeszkedett ahhoz, ahogyan a következő húsz évéről gondolkodott.

– Tíz év múlva valószínűleg a két kisebb gyermekem is egyetemista lesz – mondta. – Akkor lesz igazán sok kiadásunk. Jó lenne, ha addigra már nemcsak a lakáshitel, hanem az életbiztosítás díjfizetése is lekerülne a vállamról.

Ebben a megoldásban tíz év után valóban befejeződhet a díjfizetés, miközben az 50 millió forintos biztosítási védelem még további tíz éven keresztül fennmarad.

Csaba tulajdonképpen nem biztosítót választott. Hanem időt. A szerződés kialakításánál azonban nemcsak arra kellett gondolnunk, mi történne, ha az élete túl rövid lenne.

Csaba sebész, műtéteket végez. Egy sebész számára a kéz nem egyszerűen egy testrész. Hanem maga a hivatása, a jövedelme és az évtizedek alatt felépített szakmai tudásának eszköze.

Egy súlyos kézsérülés vagy egy olyan betegség, amely miatt többé nem tudna operálni, akár az egész praxisának végét is jelenthetné. Ezért a biztosításba 50 millió forintos baleseti és betegségi eredetű rokkantsági védelmet is beépítettünk.

Így két különböző élethelyzetre készültünk fel.

Ha Csaba élete váratlanul túl rövid lenne, a családja 50 millió forintos segítséget kapna. Ha pedig életben marad, de jelentős mértékben elveszítené a munkaképességét, akkor ő maga számíthatna ugyanekkora összegre.

A beszélgetés végén nagyon egyszerűen foglaltuk össze a számokat.

Csaba tíz év alatt összesen körülbelül 5 millió forint díjat fizet be azért, hogy húsz éven keresztül 50 millió forintos életbiztosítási védelemmel rendelkezzen. Vagyis ha idő előtt kellene elmenni, minden befizetett forintja után tíz forintnyi szolgáltatás juthatna a családjának.

Természetesen az életbiztosítás célja soha nem az, hogy valaki „jól járjon” vele. A legjobb eredmény mindig az, ha a biztosítási esemény nem következik be.

De Csaba számára ettől a pillanattól a díjfizetés már nem egyszerű költséget jelentett.

Hanem annak az árát, hogy mire a gyermekei önállóvá válnak, a családja akkor is tovább tudjon haladni, ha az élet közben egészen más forgatókönyvet írna.

Egy életbiztosításnál nem mindig az a legfontosabb kérdés, hogy mennyibe kerül egy hónapban vagy egy évben.

Érdemes azt is megnézni, hogy a teljes időszak alatt összesen mennyit fizetünk, meddig kell vállalnunk a díjat, és pontosan mely élethelyzetekben számíthatunk segítségre.

Csaba esetében a legjobb megoldás nem egyszerűen az olcsóbb biztosítás lett. Hanem az, amely tíz év múlva leveszi róla a díjfizetés terhét, miközben a családját még további tíz évig védelemben tartja.

Kiss Péter
Biztonsagérzet.hu alapítója

👉Kövess minket BIZTONSÁGÉRZET tippekért: Facebook